Leontin Lukasevko ciklus: A korlátról - Józsa János fordítása

A korlátról

Piros, fehér, piros
A vér, a tűz, a fény, a hó, a láz
Tilos, remény, tilos
A méz, a hűs, a tér, a jó, a vágy.

                           Leontin Lukasevko

                           Józsa János fordítása

Mivé lesz életünk? - Simon Lehel Zoltán

Mivé lesz életünk?

Növekvő halmok közt az eget elérni,

Nyílt szemmel álmodva percekért dolgozni.

Millió perceket egy fröccsre cserélni,

Egy fröccsre cserélve az eget nem látni.

Fertelmes emberek életet temetnek.

Félelem mondani: Nincs idő elleni!

Kegyetlen végzetünk nem elég feledni,

Hetente kényszerünk meg is kell szeretni. 

Egyszer sem vétkezve kínok közt éhezni,

Vigyázva lépkedve boldogan tévedni.

Szellemünk fátyola rongyokká szakadva

A száraz homokba porrá lesz, elmúla.

A világ tán velünk gyorsabban forogna?

Kár érte életünk kifújni loholva.

Sírunkban révedünk, mivé lett életünk?

Egyetlen félelmünk, hogy nem is léteztünk.

                                                                  Simon Lehel Zoltán

Leontin Lukasevko: Egyszer volt - Józsa János fordítása

Egyszer volt

Sárba hulltak el, halkultak a szavak

Ami egykor volt, meddő tapasztalat...

Hiába vártad, elmaradt a kamat,

Szakadtak fonalak.

Egyszer eljöttél, azt mondtad hívtalak

Szép szemeidben rezgett egy gondolat

Vártál egy kérdést, kellett egy mozdulat

Meghalt a pillanat.

Elmúlt már régen, ég bennem a tudat

Hogy többé nem vár, nem várom álmomat

Egyszer volt múlt ő, egyszer voltam szabad

Megszoktam sorsomat.

                                              Leontin Lukasevko
                                              Józsa János fordítása

Mikulásváró - P. Csongor

Mikulásváró (14+)

Várom a Mikulást ötödikén este,

Várom a fószert enyhén megremegve.

Kértem tőle mindent, érdekes kacatot,

Sok szép csinos kislányt, PlayStationt, Xbox-ot.

Telnek már az órák, sajnos nehezen,

Várom sok menyecskét, felállva! éhesen.

Önbizalmam lassan, de biztosan dagad,

Nehogy már a csajnak ne legyek jó falat?!

Nem feledni el azt, a játékos dolgot sem,

Gyermek az én szívem? fiatal?,egyik sem!

Mi is lehet jobb az érdekes játéknál?

Csak a pucér valóság, szomszédban a lányoknál!

Elég már a szóból, jöhet a menet,

Ajtót nyitom hátul, szemem majd ki esett.

Megláttam a fószert, az öreg Mikulást,

Érdekesen néz rám, elkezdi a dumát.

Édes fiam Csongor, ez ma a te napod,

Itt van már a puttony, üresen, megkapod.

Kár, hogy úton feléd, kirabolt az állam

Nagyon sok az adó, fog sincs már a számban.

Elmaradnak lányok, konzolok is úsznak,

Hátha majd jövőre kevesebbet nyúznak.

Megyek most már fiam, így is sokat kések,

Kanyarban már várnak a pálinkás Vitézek.

Így maradtam én hát ötödikén este,

Lánytalanul facér, konzolokra lesve.

Gond egy szál se barát, jön még rád a kocsi,

Dácsia a neve, eltapostam! bocsi!

                                                          P.Csongor

Jelen - György Stefánia

Jelen

Remegve táplált érzések,

Itt-ott feltünnek;

Rikító szinfoltok között,

Körvonalak képződnek.

Gyere közelebb hozzám,

Érints meg engem;

Tudva mindent,

Èrezve tèged.

                         -Gy.s-

                          György Stefánia

Leontin Lukasevko: Pók - Józsa János fordítása

Pók

Körbe fut, vagy lesben áll,
Húrokon zenél, hogy berepülj a már
Kész dallamra komponált
Hálóba, hol táncban ér a hűs halál.

                               Leontin Lukasevko
                               Józsa János fordítása

Gondolatok - P. Csongor

Gondolatok

Hideg, csendes, búskomor éjszaka.
Kevés a mozgás, utcának nincs zaja.
Nincs ki pörgesse ma az élet kerekét.
Nincs ki sírassa a múltat, szenvedést.

Kié a csend ha nincs úr felette?
Kié az ember ha nincs már Istene?
Üres a lelked, üres a szíved
Gyenge tested, tovább nem léphet!

Minek is hajtani ha nincs már spiritusz?
Minek az egész, a hideg már lehúz!
Lehúz a mélybe, gonosz ez a Világ.
Rövid az életed, elhervadt a virág.

                                         P. Csongor