A nemtudatlan
Fekve, állva, de ülve
minduntalan arra gondolok
Remélve, sóhajtozva, de kínok közt
nem hagy el a gondolat
Lélegezve, kreatívan, de száradva
Egyre csak csapolja elmém.
Ki vagyok te? Hisz nincs rá válasz!
Mi vagyok én? Az ösztönös állat!
Sírva, botorkálva, de virágbaborult
Hisz mi nem azért kívánjuk...
Érezve, tudva, de kedves
Eltölti bensőm egyre, egyre.
Fekve, állva, de ülve
minduntalan arra gondolok
Remélve, sóhajtozva, de kínok közt
nem hagy el a gondolat
Lélegezve, kreatívan, de száradva
Egyre csak csapolja elmém.
Ki vagyok te? Hisz nincs rá válasz!
Mi vagyok én? Az ösztönös állat!
Sírva, botorkálva, de virágbaborult
Hisz mi nem azért kívánjuk...
Érezve, tudva, de kedves
Eltölti bensőm egyre, egyre.
- GY.s -
(György Stefánia)
"Fekve, állva, de ülve" - nem vagyok benne biztos, hogy a "de" megfelelő. A felsorolással hatásosabban lehetne kifejezni az állandóságot. A "de" ellentétes kötőszóval az ülést szembe helyezed a fekvéssel és az állással. Ebből egy görcsös állapot jöhet létre, amit nehéz ebben a formában kifejezni. Én azt javaslom, hogy inkább maradj a felsorolásnál, ami állandóságot, folytonos érzést sugall.
VálaszTörlésHa úgy írnád, hogy: "Kínok közt sóhajtoza, remélve", akkor sikerülne egy fokozást is elérned, és kiküszöbölhetnéd a "de" kötőszót, és így előtte sem kellene beleerőltetned a szövegbe. Ugyanez érvényes a következő sorra is, ahol szintén előfordul a "de".
Vörösmarty Vén cigány című versében a "de" kötőszót a következő képpen használja:
"Húzd, de még se" - a kötőszó befojásolja a vers lendületét.
Petőfi: Itt van az ősz, itt van újra
"Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem." - ebben az esetben halmozásra használta fel a költő a kötőszót.
Arany János: A walesi bárdok
"Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani
Hogy: éljen Eduárd." - ebben az esetben is a megfelelő módon illeszkedik a kötőszó a szöveghez. Arról van szó, hogy a dalnokok közül nem vált senki árulóvá.
A te esetedben viszont nincs a szövegnek lefutása, ami után jöhetne az ellentétet sugalló DE, ráadásul halmozod ezt a versszakban. Szerintem fölösleges, erőltetettnek tűnik és nem váltja ki a kellő ellentétes hatást, inkább csak összezavarja az olvasót, feldarabolja a szöveget. Mindettől a kreativitás, a gondolat, amiről valójában szó van, a háttérbe szorul. Előbb szerintem emeld ki a lényeget és aztán mond, hogy milyen érzelmeket vált ki, milyen hatása van.
"Ki vagyok te?" - Még nem vagy olyan szinten, hogy egy ilyet használhass. Túl sokat akartál túl hirtelen. Megint kínosan összezavarodik az olvasó. Nehéz megérteni ezt a skizofrenitást. Túl van egy kicsit bonyolítva. Élég lenne kérdésnek annyi: Ki vagy te? A következő sorban pedig jöhet az, hogy Ki vagyok én. Ez megadja a kellő kettősséget.
"Hisz nincs rá válasz!" - ahhoz, hogy a "hisz" szót használhasd, előbb magyarázkodnod kéne, vagy érvelned. Egy kérdés után azonban nem jó. A perlekedés ebben a formában hasonló az előző DE kötőszós problémához. Ez a gond a vers végéig fennáll.
Jó dolog, hogy a hiba ugyanaz, ezen kell dolgozni és utána tovább lehet lépni.
A formai követelménynek közepesen feleltél meg.
Ha verset írsz, akkor próbálj meg rímesebb lenni. Én azt javaslom, hogy olvas verseket, hogy szokd és szerintem könnyebben fog menni. Eleinte pedig ne bonyolítsd el, kis lépésekkel ahaladj előre.
Sok sikert,
Lehel
Köszi a tanácsokat, mert igazán hasznosak :) Csak annyit tennék hozzá, hogy ennek a versnek nem is az üzenetét kell nézni, hanem csak érezni kell a zavarodottságot. Ha kérdeznéd nem is tudnám megmondani, hogy mi a vers témája, mert csak egy pillanatnyi lelkiállapotomat írtam le, és a rimetlen sorok szándékosak.
VálaszTörlés- GY.s -
A zavarodottságot lehet érezni, a témáját nem könnyű megfogni, de nem lehetetlen. Nem szeretném körül írni. Aki érzett már hasonlóan, annak nem lesz nehéz megfognia a témát. Vannak dolgok, amik addig jók, míg nincsenek konkrétan megfogalmazva és sejtelmesek maradnak.
VálaszTörlésOlyankor születnek a legjobb alkotások, amikor hirtelen jönnek és spontánul nyilvánulnak meg az érzések, a gondolatok. De ilyenkor sok szepség hiba is kerül a művekbe, ezért egy kis szüneteltetés után jó újradolgozni őket.
Ami a rím nélküli verselést illeti, hát ahhoz nem tudok hozzászólni. Amúgy is kicsit távol állok a költészettől, talán itt az ideje, hogy közelebbről is megismerkedjek vele. Másoktól is hallottam, hogy rím nélkül szeretnének verselni. Szerintem ez még nehezebb, mint rímeket használni.
Erdekes verseket irsz kedves GY.s. Erzodik,hogy fiatal es nyugtalan a lelked,keresed az utat a kodben, jo uton haladsz,a feny mar kozel.
VálaszTörlésKoszi szepen P.Csongor :) Jolesik ilyeneket hallani.
VálaszTörlésNem mintha zavarna a kritika, de nem arra szamitottam mikor elkuldtem a verseket, hogy elemezni fogja valaki, nekem ez ujszeru. Szemely szerint nem szeretem a verseimet egy formaba onteni, csak meglatok/hallok egy szot es jon a tobbi es szerintem ez igy rendben is van.
En nem ertek egyet a "de" problemaval. Szamomra mar elso olvasasra is ugy hangzott, mintha az "es"-t helyettesitene, kicsit regimodiasan, minha azt mondanad, hogy "Fekve, allva, de ulve is", csak az is elmarad, mint ahogy regen is elhagytak. "Remelve, sohalytozva, de kinok kozt / sem hagy el a gondolat." peldaul. Az, hogy halomozod, az igaz. Ha szandekos, akkor viszont tudnod kell, hogy mi a celod vele, marpedig ha nincs celod, akkor nem igazan beszelhetunk szandekossagrol. Abban igazat adok Lehelnek, hogy ahhoz, hogy egy olyan verset jol irjal meg, ami csak ugy jon, ahhoz szukseges az, hogy mar benned legyen az osztonos verseles, eggye kell vallj a stilussal, amit szeretsz, es akkor spontan modon is irhatsz verset. Nem tudom, hogy ez hanyadik versed, de ahhoz, hogy ez mukodjon, tenyleg kell irjal ugy 50-et, es olvass kb 50 kolto 20-20 verset, hogy azt megtalald, otvozd, es miutan ez megvan, es hozzaszoktal, akkor nagy kolto lehet beloled. Tudom, hogy egyelore nem az a celod, viszont az a teheteg, hogy csak ugy jojjon az ihlet, es merd leirni egybol, az amellett, hogy nagyon nehez, nagyon ritka is. Sokan nem merik felvallalni gondolataikat, es megkevesebben indulnak el spontan modon valamibol, hogy aztan legyen is belole valami. Ehhez tehetseg es oszinteseg szukseges, magas fokon. Ez megvan benned, legalabbis szerintem. En varok mas verseket is toled ;)
VálaszTörléskoszi, hogy irtal ilyen sokat nekem es ha adsz egy mail cimet akkor kuldok par verset, ha te is igy gondolod...
Törlésaz en mail cimem: gy.stefi@yahoo.com - itt elerheto vagyok!