"Az együtt töltött emlékekhez"
Fáj a búcsú
Menj, ha menned kell,
De akkor se feledj el.
Ha már nem vagyok itt,
Mindig gondolj rám kicsit.
Néha, fáj a búcsú,
Olykor nem múlik soha.
Menj, ha menned kell,
Az élet néha mostoha.
Az élet labirintusa,
Nem mindig csoda,
Az élet, veszélyes,
Az élet ostoba.
Menj, ha menned kell,
Álmod telve legyen élettel,
Az út végén, találkozunk,
Mi ketten már sosem változunk
Menj, ha menned kell,
De akkor se feledj el.
Ha már nem vagyok itt,
Mindig gondolj rám kicsit.
Néha, fáj a búcsú,
Olykor nem múlik soha.
Menj, ha menned kell,
Az élet néha mostoha.
Az élet labirintusa,
Nem mindig csoda,
Az élet, veszélyes,
Az élet ostoba.
Menj, ha menned kell,
Álmod telve legyen élettel,
Az út végén, találkozunk,
Mi ketten már sosem változunk
Filep Richárd
Tetszik a vers, a mondnaivalo. Ami nem tetszik egyedul, az a sorok szotagszama. Nem biztos, hogy minden sor egyforma hosszu kell legyen, de en sokkal jobban szeretem azokat a verseket, egyszeruen megfog, hogy milyen szepen keretbe lehet szedni a gondolatokat, ugy, hogy meg rimeljen is. Lehet tul sokat akarok.
VálaszTörlésUdv
ChonGee